Posted On június 8, 2010

Filed under Uncategorized

Comments Dropped leave a response

Akik anyanyelvén beszélgethetnének Jézussal

A Ciprus északi részén, vagyis a török megszállás alatt álló területen fekvő falu, Kormakitisz leginkább szellemvároshoz hasonlít. Egy idős asszony sepri a templom előtti lukacsos kövezetet, ahol macskák sütkéreznek a napon. A főutca és mellékutcái kihaltak. Félhangos zaj hallatszik egy ütött-kopott kávéházból, ahol néhány idősebb ember backgammont játszik. Közben egy ritka nyelven társalognak.

A speciális nyelvet, amelyet Kormakitiszben beszélnek és amelyet a Cipruson élő maronita kisebbség az évszázadok során kialakított, szannának nevezik, ami szó szerint azt jelenti: a mi nyelvünk. A nyelvtudomány kormakitinek vagy ciprusi maronita arabnak is nevezi. A nyelv az arámiból, Jézus anyanyelvéből eredeztethető – amire a kormakitiszi kávéházban üldögélő idős eberek a mai napig rendkívül büszkék.

„Ha Jézus bejönne ide, mi tudnánk vele beszélgetni” – mondja 83 éves George. Az idős ember ahhoz a mintegy ezer lelket számláló ciprusi maronitához tartozik, akik a szannát ismerik és kortársaikkal még ma is beszélik. A maronita közösség további ötezer tagja, akik a megosztott sziget mindkét oldalán élnek, görögül vagy libanoni arabul beszélnek. A maronita liturgia még ma is használja az arámi nyelvet.

Ezt Benedek pápa is jól tudja – mondja Joseph Soueif, a maronita közösség Nicosiában székelő püspöke, és sokat sejtetően mosolyog. Amikor vasárnap a Szentatya ciprusi látogatása lezárásaként a nicosiai maronita székesegyházban imádkozik majd, „néhány mondatot arámi nyelven, Jézus anyanyelvén is fog mondani” – teszi hozzá.

A 48 éves püspök nyolc nyelven beszél: az arámi és az arab mellett tud görögül, törökül, olaszul, angolul, franciául és héberül. Szívügyének tartja azonban, hogy a kormakitiszi arám fennmaradjon. A nicosiai maronita iskolában néhány éve hetente kétszer oktatják. 25 diák vesz részt az órákon. Lehetséges, hogy a kormakitiszi kávéházban néhány év vagy évtized múlva is beszélik majd „a mi nyelvünket”.

A nyelvet számos hatás érte az évszázadok során, így görög, török, francia és olasz elemek is felfedezhetők benne. A ciprusi maronita arab számos tudós és professzor érdeklődését vonzza. Beszélőinek alacsony száma ellenére a nyelv érintetlen maradt a közösség földrajzilag elzárt voltából adódóan, azonban súlyosan veszélyeztetettnek nyilvánították. Ősi volta és gazdag szókincse miatt az Európai Tanács szorgalmazza minél hatékonyabb védelmét.

Magyar Kurír

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s