Az Úr Jézus legfrissebb üzenetei Mária Julianna által 2010. november 21.

Posted On november 25, 2010

Filed under Uncategorized

Comments Dropped leave a response

2010. nov. 21. Szentségimádáson Jézus: “Az idő eljött. Már látszanak a jelek. Éljetek halálra készen! Éljetek szüntelen készenlétben! Így várjátok a pillanatot, amikor kirepül a lelketek a testetekből, amely porból lett, és porrá lesz. De a léleknek örök élete van. Aki földi életében jót cselekedett, az megy az örök életre, az örök boldogságra a mennybe. Aki rosszat, az magára vonta az Isten ítéletét, és elkárhozik. Gyermekeim! Már annyiszor figyelmeztettelek benneteket! Mire vártok? Miért nem tértek meg? Szavaim igazak, és beteljesülnek. Mindig a Szentírás szellemében beszélek hozzátok. Miért kételkedtek? Miért utasítjátok el a magán kinyilatkoztatást? Miért vagytok még mindig süketek tanításom befogadására? Azért, mert sok rossz dolgot mondok, ami nem tetszik nektek? De hát az Evangéliumban nem ugyanazt mondtam? Én mindig az igazat mondom. Függetlenül attól, hogy tetszik-e hallgatóimnak, vagy nem. De mindig megmutatom a kiutat, hogy megmeneküljetek a büntetéstől. Ez a megtérés. De ti nem akartok megtérni. Azt gondoljátok, hogy még ráértek. Én pedig sürgetlek benneteket, mert az eseményeket Én irányítom, és napra, órára, percre előre tudom, hogy mi fog következni. Gyermekeim! Ezek az utolsó figyelmeztetéseim. Térjetek meg még ma, mert csak a pillanat a tiétek.  jövőt nem ismeritek. Szálljatok magatokba! Sirassátok meg bűneiteket! Gyónjatok meg, és változzatok meg! Ha ti is akarjátok, a kegyelem vizében megfürödve újjászülethettek. Boldog, istenfélő, szabad emberek lesztek. Békében és szeretetben fogtok egymással élni. Felejtsétek el egymás bűneit! Bocsássatok meg szívből egymásnak! Adjátok át Nekem sérelmeiteket, és Én begyógyítom sebeiteket! Én igazságot szolgáltatok minden elnyomottnak, és ha Rám hagyatkozik, gondoskodom róla. Atyám arra teremtett minden embert, hogy boldog legyen, szeressen, és szeretve legyen. Szeretet nélkül nincs értelme az életnek. Szeretet nélkül nincs boldogság és béke. A szeretet fontosabb az ember számára, mint a levegő, mert a szeretet élteti a lelket, és a lélek erejéből él a test. Evangéliumomban ezt mondtam: “A lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit.” (Jn.6,63) Tápláljátok a lelketeket az Én Testemmel és Véremmel! Hagyjátok, hogy megerősítselek, meggyógyítsalak benneteket, és megvédjelek a sátán támadásaitól. Az Én Testem valóban étel, és az Én Vérem valóban ital. Aki eszi az Én Testemet, és issza az Én Véremet, az Bennem lakik, és Én őbenne. Annak örök élete van. Egyedül a bűn torlaszolja el Előlem az utat. Változzatok meg! Szakítsatok a bűnnel! Ne legyetek a sátán rabszolgái! Akkor szabadok lesztek arra, hogy Hozzám jöjjetek, és Belőlem táplálkozzatok. Akkor megnyílik szívetek tanításom befogadására. Akkor szentekké tudlak formálni benneteket. Könyörögve kérlek, szakítsatok a bűnnel! Ne legyetek a sátán martalékai! Megváltásom csak azoknak szól, akik bűnbánatot tartanak. A megátalkodottak örökre elkárhoznak. Ez is benne van az Újszövetségi Szentírásban: “…minden bűn és káromlás, amit az emberek elkövetnek, bocsánatot nyer. De aki a Szentlelket káromolja, az sohasem nyer bocsánatot, hanem örök vétek terheli.” (Mk.3,29) Ez a megátalkodottság. Ettől akarlak megóvni titeket. Ezért figyelmeztetlek. Vigyázzatok! A szokás nagy úr. A fa arra zuhan, amerre dől. Tisztuljatok meg! Ne utánozzátok a világ bűnös szokásait! Ne legyetek öntörvényűek! Kövessétek Egyházam tanítását! A tíz parancsot és a főparancsot. Hallgassatok a pápára, aki az Én tanításomat közvetíti felétek! Végül imádkozzatok papjaimért, hogy szentek és feddhetetlenek legyenek, és életük példájával hirdessék az Evangéliumot. Erre áldalak meg titeket kicsi gyermekeim, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Most a lelkek megmentéséről beszélek neked. A bűnös lélek olyan, mint a kiszáradt fa. A levelei lehulltak. Termést nem hoz. Nincs élet benne. Az ágaiban nem kering a nedv. Reménytelen, hogy kirügyezik, tűzre való. Ó mennyi, de mennyi ilyen ember van a Földön! Kislányom, ha látnád ezeknek az embereknek az eltorzult, szurok fekete lelkét, meghalnál a fájdalomtól. Ha az ilyen szentáldozáshoz járul, azonnal keresztre feszítenek Engem a lelkében. Képzeld el magad, hogy te, igaz  ember létedre bűnözők és gyilkosok közé lennél bezárva. Így vagyok Én a bűnös lelkében, ahol a sátán az úr. Nagy az Én szeretetem és türelmem minden bűnös iránt. Azért, mert tudom, hogy egy élete van itt a Földön, és ha meghal, utána az ítélet következik. Ezért várok a megtérésére. Kérlek titeket, imádkozó, hívő gyermekeim, hogy imádkozzatok a szegény bűnösökért, mert megvakította és süketté tette őket a sátán. Nem látják, hogy a kárhozat felé rohannak. Nem hallják szerető kiáltásomat feléjük. Az elméjük beteg. Öntörvényűek, ezért nem tudják megkülönböztetni a jót a rossztól. Törvényeimet megvetik, mert a bűn rabjai. Engem, legnagyobb Jótevőjüket, Megváltójukat elutasítanak, mert az életük megváltoztatását kérem tőlük. Most hozzátok fordulok, kicsinyeim, akik meghalljátok szavam: Imádkozzatok, és hozzatok áldozatokat a szegény bűnösökért! Ajánljátok fel szenvedéseiteket az Én kínszenvedéseimmel és kereszthalálommal egyesítve égi Édesanyátok hétfájdalmas Szeplőtelen Szíve és könnyei által Nekem. Áldozataitokra és imáitokra megmentem őket. Ne hagyjátok, hogy hiába való legyen értük kiontott drága Szent Vérem és kereszthalálom! Mentsétek meg a lelkeket! Ez legyen életetek legfőbb feladata! Újra mondom, sőt kiáltom: Mentsétek meg a lelkeket! Ne a bűneikkel foglalkozzatok! Azoktól Én is undorodom. Engem lássatok a keresztfán, Aki meghaltam értük is! Az Én kiontott drága Szent Véremért könyörögjetek értük, amely ott csillog szurok fekete lelkükön! Kérve kérlek benneteket! Ne a bűneikkel foglalkozzatok, hanem mentsétek meg őket Hozzám mondott imáitokkal, és Nekem felajánlott szenvedéseitekkel és áldozataitokkal! Nem tudjátok elképzelni, milyen öröm van a mennyben egy megtérő bűnös miatt. Ha ezt teszitek, az Isten dicsőül meg bennetek, Aki végtelenül irgalmas. Ezek a lelkek, akiket megmentetek, örökre dicsőíteni fogják miattatok nagy irgalmamat és szeretetemet. És ez lesz a ti legnagyobb örömötök a mennyben. Evangéliumomban ezt tanítottam: Tegyetek jót, hogy cselekedeteitek láttán Istent dicsőítsék az emberek. Erre áldalak meg benneteket kicsinyeim, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

2010. nov. 21. Krisztus Király ünnepén, Szentségimádáson a Szentlélek így imádkozott bennem: “Imádott édes jó Jézusom! Te vagy a fény az életemben. Téged fogadlak a szívembe minden szentáldozásban. Te tündökölsz a lelkemben. Te ragyogsz át a testemen, mint könnyű üvegburán át. Te öntöd a lelkembe a Te kedvességedet. A Te bájos mosolyod ül ajkamon. Téged sugározlak az emberek felé. Te vagy bennem a szeretet, amelyet kiárasztasz egész környezetemre. Te vagy bennem a béke, amely áthatja lelkemet, és békét teremt az engem körülvevőkben. Te vagy bennem a bölcsesség, amely hallgatásra int, ha a szó, amely elhagyná ajkamat, haragot vagy civakodást váltana ki a mellettem lévő emberekből. A te szavad bennem a jó tanács, amelynek ha engedelmeskedem, mindig megóv a rossztól, vezet a keskeny ösvényen, amely az örök életre visz. A Te Véred az én megváltásom. A Te szavad: “Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekednek” az én békém, megbocsátásom, és reményem, mert ha megbocsátok, én is bocsánatot nyerek Tőled. Jézusom, köszönöm, hogy szeretsz, és én viszont szerethetlek. Köszönöm, hogy előttem mégy a rögös keskeny úton, és én követhetlek. Köszönöm, hogy előttem viszed válladon a keresztet, amelyből nekem is adtál néhány kis szálkát, hogy ebben is kövesselek. Köszönöm, hogy a keresztek által egyre szorosabban követhetlek. Köszönöm, hogy amint Te feláldoztattál értem a keresztfán, egykor én is áldozattá leszek majd Érted. Köszönöm ezt a nagy kitüntetést. Köszönöm a mennyet, amit a Téged szeretőknek ígértél meg. Kérlek, add kegyelmedet, hogy egyre jobban és jobban szeresselek Téged, és elnyerjem az örök életet. Ámen.

Jézusom, Királyom! Mindenek fölött szeretlek Téged! Te vagy a szívem Királya, Szerelme, örök Boldogsága. Te vagy a fény, amely beragyogja életem. Te vagy, Aki gondomat viseled. A Te kegyelmedből létezem. A Te jóságodat élvezem. A Te szereteted gyújtotta lángra lelkemet, hogy izzon és lángoljon az Irántad való szeretettől, és vállaljam az áldozatokat és szenvedéseket, amelyekhez mindig Te adsz erőt.

Imádott Királyom! Örök Boldogságom! Szívemnek már csak egy nagy vágya van: kívánom látni Arcodat! Azt a Szent Arcot, amelyet az Atya megformált, amely rámosolygott a betegre, és meggyógyította. Amely megszánta a halott fiát sirató özvegyet, és a gyermekét feltámasztotta. Azt az Arcot, amely haragra lobbant, és kiűzte a kufárokat a templomból. Azt az Arcot, amely megszidta a képmutató farizeusokat és írástudókat, ezzel minket is figyelmeztetve, hogy ne kövessük példájukat. Azt az Arcot, amely lehajolt minden bűnöshöz, és bűnbánatuk láttán elengedte minden tartozásukat, vagyis megbocsátott minden bűnt.

Imádott Jézusom! Látni kívánom Arcodat! Mikor jelenhetek meg már Szent Színed előtt? Ragadj Magadhoz imádott Királyom! Ragadj ki engem ebből a siralomvölgyből! Mindennél jobban vágyom Hozzád! Készen vagyok bármely pillanatban. Várlak Téged, hogy eljöjj értem, imádott, szeretett Szent Vőlegényem! Akkor, amikor Te akarod. Nem sürgetlek, mert tudom, hogy amíg itt kell lennem, addig szolgálnom kell Téged. De várlak szüntelen, és hiszem, hogy eljössz, és karjaidba zársz engem, a Te hűséges szolgáló leányodat. Ámen.”

http://www.naplom.com/naplo/csutortok/naplo/2010-11-25*19-36-elott

Reklámok

Az Úr Jézus legfrissebb üzenetei Mária Julianna által 2010. november 18.

Posted On november 25, 2010

Filed under Uncategorized

Comments Dropped leave a response

2010. nov. 18. Szentségimádáson Jézus: “Az igaz ember hitből él. A hit az Isten legnagyobb ajándéka. A keresztény ember sajátja. Ezért ha egy keresztény hitetlenné válik, nem hívják többé kereszténynek. Nagy dolog az istenfélő élet titka. Ez a titok: a hit, a remény és a szeretet. Ez a három isteni erény, amelyet a Szentháromságos egy Isten ajándékoz minden embernek, aki keresi Őt. Istent keresni annyit jelent, hogy nyugtalan az ember mindaddig, amíg választ nem kap az életére. Kérdése pedig ez: Miért élek a világban? Mi lesz velem a halálom után? Érdemes-e jónak lenni, vagy mindegy? Van-e számadás? Amikor mindezekre a kérdésekre választ kap az Egyházban, csak akkor tudja elfogadni, ha hisz benne. Én minden Hozzám igyekvőnek megadom a hitet. De a kereső ember nyugtalansága csak akkor tűnik el, ha belátja, hogy Nélkülem tehetetlen, semmi, és átadja az életét Nekem. Rám bízza magát. Akkor megnyugszik Bennem. Gyermekeim! Oly egyszerű és nagyszerű az életszentség. Csak el kell merülni Bennem. Gyűlölni kell a bűnt. Akkor könnyű ellene mondani a sátánnak. Ha mindig ezt teszitek, boldogok lesztek már itt a földön. De nem elég csak az ördögnek ellene mondani, hanem meg kell tagadni magatokat is. Legfőképpen a testet kell kordában tartani. Ellene mondani az ösztönöknek, a lustaságnak, a torkosságnak, stb. Figyeljétek meg, milyen összhangban vannak törvényeim az egészséges életmóddal: Pl. ha valaki fegyelmezi magát az evésben és az ivásban, vagyis nem torkos, akkor nem hízik el, nem lesz rabja az alkoholnak. Ha valaki ellene mond a bujaságnak, nem lesz rabja a bűnnek, hűséges marad a házastársához, vagy szent tisztaságban él. Ha valaki ellene mond a lustaságnak, akkor nem mulasztja el a Szentmisét és az imát. Szorgalmasan dolgozik, és mindene megvan, amire szüksége van. Ezt mondtam: Keressétek az Isten országát, és annak igazságát, a többi mind megadatik nektek. Aki Engem keres, az nem szűkölködik. Az Engem eszik, Aki az örök élet Kenyere vagyok. Mivel már megkapott Engem, Aki a legnagyobb vagyok, szemétnek tart Rajtam kívül mindent. Ezért nem vágyik a reklámok által kínált világi drágaságokra, mert megváltozott az értékrendje. Engem követ a szegénységben, az alázatban és az önfeledt, önzetlen szeretetben. Nincs olyan kevés, amit meg ne osztana a rászorulóval. Ezért elégedett azzal, amije van. Nem panaszkodik, mert Engem, a legfőbb Jót birtokol. Érvényesek rá Avillai Nagy Szent Teréz szavai: “…annak, aki Istené, semmi sem hiányzik. Isten egymaga elég.” Az ilyen ember nem keresi a teremtmények társaságát. Kedveli a magányt, ahol elmerül Bennem, Aki szívének a Királya vagyok. Tegyétek ezt ti is! Időzzetek Velem, Aki a lelketekben élek, és trónolok! Igyekezzetek minden gondolatotokat Rám irányítani, hisz bennetek élek, és ti Énbennem. Ha ezt teszitek, Bennem nyugalmat talál lelketek. Nem aggaszt a világ baja. Nem zavar a világ zaja. Az Én békémet adom nektek. Aki Bennem bízik, biztonságban van. Aki Rám hagyatkozik, meg nem szégyenül. Ezt kínálom fel nektek. Éljetek a lehetőséggel, és akkor boldogok lesztek, mert nevetek fel lesz írva az élet könyvébe. Erre áldalak meg titeket kicsi gyermekeim, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Posted On november 24, 2010

Filed under Uncategorized

Comments Dropped leave a response

Mennyei Atyám, köszönöm neked, hogy szüleimen keresztül számtalan jótéteményben részesítettél. Fizess meg nekik a sok jóért, amit velem az első naptól kezdve tettek; és segíts, hogy hálás lehessek irántuk. Áldd meg munkájukat és fáradozásukat, tartsd meg őket jó egészségben, vigasztald őket a megpróbáltatások idején. Engedd, hogy gazdagodjanak a jóban és őrizd meg őket minden rossztól. Áldd meg testvéreimet is és minden rokonomat. Ne engedd, hogy családunk egy tagja is elvesszék örökre, hanem egyesíts mindannyiunkat újra örök atyai házadban.

Marschalkó Lajos: Világterrorviláguralom

Posted On november 24, 2010

Filed under Uncategorized

Comments Dropped leave a response

Történelmi tanulmány

Magyar Rezervátum 1997 (teljes írás)

A hamu tüzesedni kezd az elfojtott parázsban, a vulkán kráteréből kitörni készül a lávazuhatag, amely egykor elpusztította Pompejit és Herculanumot, Sodomát, Gomorhát.

A földkerekségnek van egy központi problémája, amelyről nem mer beszélni senki. A keresztény világnak van egy tabuja, amely érinthetetlen.

Van “szent-tehén komplexum”, amelyhez éppúgy nem szabad hozzányúlni, mint India szent majmaihoz. Mindezt úgy hívják, zsidó kérdés.

Aki ma ezt említi, azt elsősorban bolondnak tekintik, a pszyhiáter terrorizmus és sarlatánizmus, vagy az úgynevezett “igazságszolgáltatás” hatáskörébe utalják. A fehér ember és az egész kultúr-világ ennek a világterrorizmusnak igájába nyög, csak éppen nem akarja tudomásul venni, hogy milyen sorsot szántak neki.

Mint előző oldalainkon már megírtuk: Hitler, Rosenberg téves úton keresték a zsidó probléma nyitját, mikor faji alapra helyezték át a kérdést és Mózes, Ezdrás, Nehémiás isteni kiválasztottságról szóló elméletével szembe állították az árja-germán kiválasztottsági dogmát. Negatív és – mint az eredmény mutatta – háborúvesztő, terméketlen, negatív-judaizmus volt ez.

De barna ingben, horogkeresztes karszalaggal is ugyanazt hirdette, mit Mózes, Ezdrás és Nehémiás 5000 évvel megelőzőleg faji, nacionalista és nemzetek feletti alapon, mint a zsidó nép számára kiadott különleges isteni parancsolatot.

A zsidó-kérdés kulcsa nem a faji, hanem a hatalmi alap. Milyen méretű e világban egy 13-16 milliós nép politikai, gazdasági, szellemi hatalma és milyen alapon jöhetett ez létre?

Ostobaság azt hinni és hirdetni, hogy a zsidó alacsonyabb rendű faj, mint a germán, kelta, vagy magyar, indus, turáni. Ellenkezőleg! A zsidó, a maga nézőpontja szerint magas intelligenciájú fajta, amely ma már semmi esetre sem azonosítható az egykönyvű Talmud-zsidóval, a koszos kis galiciánerrel.

A keresztény emberiség, sőt a zsidóság legnagyobb liberálisai és szabadsághősei azonban világosan látták, hogy a Tan, a Talmud és a Thóra a világtörténelem legnacionalistább, legsovénebb, leghatalomratörőbb népét, a legkülönlegesebb népi képletet nevelték ki a zsidóból. Népet, amely csak akkor tud létezni és élni, ha kezében tart minden kulcspozíciót, minden hatalmat és léte, megmaradása érdekében minden népet terrorizálni tud.

Talán nem érdektelen, hogy Herzl Tivadar a cionizmus apostola a földkerekség legintelligensebb zsidóságából származott: a budapestiből. De ugyancsak Magyarországon született egy másik, meghallgatatlan zsidó próféta is, akinek nevét talán nagyon kevesen ismerik, Herzl Tivadar tanainak száz százalékos ellentéte, dr. Fejér Lajos.

Dr. Fejér Lajos vérrel, szívvel, lélekkel zsidó volt. Azonban mikor már Magyarország határain is tombolt a hitlerizmus, úgy, mint a nagy zsidó próféták, akik hiába akarták népüket megváltani és megmenteni a Jehova, vagy Hitler bosszúja elöl, hatalmas könyvet írt, amely talán egyetlen tökéletes felismerése a zsidó-kérdésnek. Miután magyar nyelven jelent meg és Európában már a második világháború előszelei fújtak, dr. Fejér Lajos könyve idegen nyelveken nem jutott el a politikusok, az államférfiak asztalára és természetesen meghallgatatlanul maradt még a magyarországi zsidóság legmagasabb, legintellektuálisabb köreiben is.

Dr. Fejér Lajos, az európai zsidóság tragédiája közeledtén, valami kísérteties felismerésre bukkant, amely nem volt tetszetős sem az asszimilánsoknak, sem a cionistáknak és mégkevésbé hitleristáknak. Ez a felismerés annyiból állott, hogy a hitleri és rosenbergi nacionálszocializmus és a mózesi, vagy talmudi cionista zsidó nácizmus között nincs semmiféle különbség. Adolf Hitler a fajvédo törvények tekintetében szerény epigonja volt Mózesnek, a zsidó Führernek. A hitlerizmus nem volt más, mint negatív júdaizmus. A marxizmus és a kapitalizmus pedig ugyanígy egymás édestestvérei.

A marxizmus – írja a nagy zsidó tudós és publicista – tökéletes parafrázisa a zsidó messianisztikus hitnek. Szellemi vigasztalás, amelyet a gazdasági és politikai elnyomatásban lévő munkásosztály részére rajzolt meg Marx, a tan apostola.

S folytatja tovább: “Minden zsidó eszmével foglalkozó cikk, akár pap, akár profán zsidó írja, par excellence, politikai cikk. A zsidó eszme nem vallási eszme, hanem a nemzeti, állami törvényközösség eszméje. A zsidóság az egész világot átfogó irredenta mozgalom, amelynek szellemi forrása a zsidó vallás, hivatásos agitátorai a Papok és médiuma a zsidó népi anyag.

Juda Halevi szerint a népek sorában az isteni kiválasztottság folytán olyan elsőbbséget élvez, amelyet meg nem oszthat és nem is oszt meg más népekkel. Ez a felfogás jelentené – érvényesülésében a népek faji alapon nyugvó hierarchiáját, amelynek élén a zsidóság állam, o képezné a népek arisztokráciáját. Az így kialakuló világban olyan kasztrendszer fejlődne ki (de nem hivatási, hanem faji alapon), ahol az emberek közt a fokozati rendszer, mint az indusoknál, a nagy tömegnek lealjasításához vezet: ahol már nem is jön emberszámba és az állat rendfokára alásüllyedt pária”.

“Iróniája a sorsnak, amely a népek és fajok történetét igazgatja, hogy a hitlerizmusban olyan faji politika nyer kíméletlen alkalmazást, amely árjafaj elnevezés alatt a német fajra ugyanazt a kiválasztottsági teóriát érvényesíti, – de egyedül és kizárólag a zsidósággal szemben! – amit a zsidó vallás alkalmazna a zsidó faj javára, ha fejlődésének irányában uralomhoz jutott volna. És alkalmazná a világ összes fajtáival szemben!”

És olvasván egy zsidó próféta, az eichmanni KZ-ben elpusztult nagy magyarországi zsidó bölcselő sorait[1], úgy érezzük, hogy ismét a Mene Tekelt írják a Fehér Ház és a Kreml falára. Egyetlen faj arisztokratizmusa, vagy plutokráciája fenyegeti az egész földkerekséget. Egyetlen faj kiválasztottjai ülnek a New York Times, a Time a német 4 milliós Bild-Zeitung asztalainál, a televíziók, rádiók szerkesztői szobáiban. Akarunk-e hát a “népek arisztokráciájának” nyomorult elnyomottjai lenni? Akarjuk-e amit egy becsületes magyar zsidó, dr. Fejér Lajos jósolt meg, hogy az állat foka alá süllyedt pária legyünk?

A zsidóság mindenkor is a terrorizmus népe volt. Josephus Flavius, a szintén nagy és kiváló zsidó történelemtudós “A zsidó háborúról” szóló könyvét kell elolvasnunk ahhoz, hogy meglássuk: a bolsevizmus nem marxi és lenini találmány. Az ó-korban is volt, a mainál sokkal rosszabb bolsevizmus – annyi csekélyke különbséggel -, hogy a GPU- és Cseka-módszereket akkor még nem idegen népek, hanem saját fajtájuk, saját népük vezetői ellen folytatták a mai “humanisták”.

Josephus Flavius zsidó volt. Százezres galilei hadsereget vezetett két római cézár – Titus és Vespasianus vasfegyelmű légiói ellen. Megverték, legyőzték. Ez még mit sem változtatott zsidó hazafiságán.

Flavius József, akkor kezdett lélekben is a rómaiak oldalára állani, mikor látta, hogy a Templomot, amelynek nagyságáról, szépségéről senki se adott nálánál szebb és jobb leírást, hirtelen megszállja a csőcselék, a zsidó mob és Jeruzsálem fölött úrrá lesz egy olyan terrorista, – ma úgy mondanánk – bolsevista uralom, amelynél szebbet, véresebbet, kegyetlenebbet nem álmodhatott se Lenin, se Sztálin, se Derzsinszkij.

A Titus és Vespasianus légiói által már-már megközelített Jeruzsálem belállapotairól, az ókori bolsevizmusról így ad hírt az 1900 év előtti hírnök:

“A zélóták és idumeusok (két zsidó néptörzs) a köznépet, mint valami tisztátalan állatok csordáját úton, útfélen mészárolták. Az összefogdosott előkelő embereket (nobiles) és a fiatalságot megkötözve börtönbe csukták, arra számítva, hogy kivégeztetésük halogatásával többeket párthívükül megnyerhetnek…”

Mik ezek, ha nem a szovjet-orosz bolsevizmus, az ÁVH, Cseka, GPU 1900 év előtti módszerei?

Mert Josephus Flavius folytatja:

“Kivégeztetésük előtt a legkegyetlenebb megkorbácsolást kellett elszenvedniök; testük borítva volt sebeiktől, a veréstől és kínzástól, és amikor már nem volt hely a testükön a kínzásokra, csak akkor érdemesítették őket – a kardra… A népet pedig olyan félelem, rettegés szállotta meg, hogy nyilvánosan megsiratni, avagy eltemetni senki se merte a maga halottját.

Tizenkétezer nemes ember pusztult el így”.

A zélóták gyilkolási dühe – írja Flavius – főként bátor és jeles férfiak ellen irányult, azt tartva, hogyha ezeket irigységből kipusztítják, ezzel az erényektől való félelemtől is megszabadulnak. Kivégezték tehát, sok mással együtt, Goriont egy származásra, mint tekintélyre kiváló, a népuralomért lelkesülő szellemdús férfit, akinél egyetlen zsidó sem szerette jobban – a szabadságot!”

A bolsevizmus lefelé szintező jellegzetessége ott lángolt már a római légiók által ostromolt Jeruzsálemben is. “A nagy bűntényekre és a kisebb vétségekre pedig egy és ugyanazon büntetés volt: tudniillik a – halál, s ez elől csakis az menekült, aki alacsony származás, vagy szegénységre nézve, a lehető legsilányabb ember volt”.

Egyenesen rémítő, ahogy Josephus Flavius leírja a zsidó terroristák hatalmába tartott Jeruzsálem akkori állapotait: A zsidó terroristák “ahol a házat bezárva látták, ez gyanújel volt előttük arra nézve, hogy ott a bennlakók valamit esznek; nyomban bedöntve hát az ajtókat, és a félig összerágott ételt az emberek torkából húzták ki, evégből össze-vissza fojtogatva őket. Öreg embereket, akik nem engedték a maguk falatját, megdögönyözték; nőket, akik markukban valamit rejtegettek, megtépázták. Nem volt könyörület sem az ősz fej, sem a csecsemőkor iránt, hanem a valamit rágcsáló gyereket földhöz vagdalták… A tekintélyesebb és gazdag embereket maguk a zsarnokok elé kísérték s egyrészüket aztán hamis vád alapján, állítólagos gonosz tervek miatt végezték ki, másik részüket azért, mert a várost elárulni akarták a rómaiaknak”. (Szovjet kirakat-perek!)

Vajon nem-e a Szovjetunió és a keleti államok bolsevizmusáról írta Josephus Flavius?:

“Az uralom fölött egymással mindkét részről villongásban voltak, a gazságokban azonban egyetértettek… Nem bírom egyenkint felsorolni gáztetteiket, s ezért röviden csak annyit mondok, hogy véleményem szerint, soha egy más város sem szenvedett annyi mindenfélét és emberemlékezet óta nemzet, nem volt még féktelenebb a gonoszlelkűségben”. Nem egy útszéli antiszemitának, vagy “elvadult náci gyilkosnak”, hanem a galilei hadak “héber főparancsnokának” félelmetes ítélete ez saját nemzete fölött. Szinte a hátunk borzong tőle, hogy idézzük Josephus Flavius könyvének egyik fejezetét, “arról az asszonyról, aki éhségében megsütötte a fiát”.

A héber hadvezér, későbbi történetíró állításait azonban 1900 éven át tényekként fogadta el a világ és a tárgyilagos történetírás. Ezek szerint bizonyos Mária nevű asszony, akinek vagyona legnagyobb részét elrabolták a zsarnokok, legyilkolta és megsütötte saját fiát. “Te nyomorult kis gyermek, mondá – írja Josephus Flavius, – kinek tartogassalak én háború, éhség, lázadás közepette? Ha a rómaiak között fogsz is élni, rabszolgaság lesz az osztályrészed; az éhség pedig előbb utolért, mint a rabszolgaság, ezeknél még a lázadók, még rettenetesebbek. Légy tehát az én eledelem, légy a lázadóknak a bosszuló szelleme és légy az emberi életnek egy meséje, ami még csak egyedül hiányzik a zsidók szerencsétlenségéből.

Ezeket mondva megölte a fiát és miután megsütötte, a felét megette…

Ennek a szerencsétlen esetnek híre pedig hamar eljutott a rómaiakhoz is; ezek közül némelyek nem hitték el, mások sajnálkozásuknak adtak kifejezést, sokan meg most még jobban meggyűlölték ezt a nemzetet. A cézár pedig azért Isten elott beszámolt magáról; mert o a zsidóknak békét ajánlott fel s kijelentette nekik, hogy mindazok, amiket csak elkövettek, feledve lesznek”.

A türelmes rómaiak számára is betelt végre a mérték. A cézár rohamra vezényelte légióit, mikor a Templomot a felkelő bolsevisták felgyújtották és Flavius szerint 1 600 000 zsidó pusztult el a rómaiak ellen vívott háború idején. Titus cézár azonban tiszta lelkiismerettel mondhatta:

“Ahányszor csak győztem, mindig békére szólítottalak fel benneteket, mintha csak én lettem volna a legyőzött fél. Amidon a templomhoz értem el, szántszándékkal figyelmen kívül hagytam a hadijogból kifolyó jogaimat és kértelek benneteket, legyetek kímélettel a magatok szentélyei iránt s óvjátok meg a Templomot. Ti visszautasítottátok minden ajánlataimat és a templomot saját kezeitekkel gyújtottátok fel” – fejezi be Flavius, aki ezután már csak a cézár római diadalmenetéről ír.

A divus caesar, aki helyreállította a római birodalom békéjét, nem sejthette, hogy amikor szétűzi és elhurcolja a zsidókat, 1900 évre terjedő szerencsétlenséget szabadít a világra. Mert, csak oktalan “antiszemita” mondhatja, hogy a zsidóság okvetlenül a békétlenség, a héber Flavius szerint “féktelen gonoszlelkűség” népe.

Azonban, senki nem tagadhatja, hogy minden nép sorsát, jellemét, magatartását, az új és újabb nemzedékek gondolkodásmódját a tradíció, a nevelés határozzák meg. Mikor Titus cézár szétuzte a zsidókat, akkor a terror és a terrorizmus népét szabadította a világra.

A tegnapi és a mai zsidók sem tagadhatják: e népet, nem a fajiság, nem a vérség nevelték azzá, amivé lett, hanem a Tan, amely ott van a szentkönyvekben lefektetve. Ott volt már akkor is, amidon Titus légiói Jeruzsálem falai alatt állottak. Ott volt korábban is és a lerombolt Templomban olvasták tudós papok és főpapok “Isten igéjét”, amely soha nem is volt más, mint a zsidóság állami törvénye, amely a zsidót azonosította Istennel. S ez a Tan, akárhogy is nézzük és a kereszténység egyik része hiába vallja magáénak az Ó-szövetség (Tóra) tanait, a minden népek elleni nacionalizmus, a népgyilkosság és népirtás vallása!!!

Humanitásról, filantropiáról szóló üres szavak helyett elő kell venni az Ó-szövetséget, a Tórát, a Talmudot, Sulhán Árukot, amelyek mind a nemzsidó népek megvetését, a nemzsidó ember szabad kirablását hirdetik.

A nagy magyar, katolikus hebreológus, aki tökéletesen tudott héberül, Huber Lipót kalocsai kanonok, minden úgynevezett antiszemitizmus nélkül, a héber betűk fotokópiájával bizonyítja ezt a zsidó terrorizmust. Idézi az Albó, Széfker ikkarim 1861 Lemberg-i kiadását, amely szerint teste, lelke a bálványozónak (a nem zsidóknak) szabad, mennyivel inkább vagyona (pénze), mert helyes megölni a bálványozót. “Öljétek meg azt, akinek nincs vallása (a vallástalant)”. Így figyelmeztet a Tóra a bálványozókra, nemzsidókra. És Mózes, a nagy Führer, kiadja a Jehovától közvetlenül kapott parancsot: “Egyáltalán senkit se hagyj életben”. (Ó-szövetség, Mózes, V. 20. 16.)

Senki sem tagadhatja, hogy a zsidóság híven megtartotta a nemzeti és vallási parancsokat.

Huston Stewart Chamberlain, “A XIX. évszázad alapjai” (Die Grundlagen des neunzehnten Jahrhunderts) alapvető művében olvassuk, hogy a szétűzetés után a zsidók Ciprus-szigetén olyan terrorista lázadást rendeztek, az akkor már hanyatló római birodalom ellen, hogy annak 400 000 nem-zsidó, földközi-tengeri ember esett áldozatául. Említettük azt is, hogy a régi, klasszikus Rómában Ciceró, a nagy történetíró, római szenátor és a római hatalom egyik legkiemelkedőbb szellemisége, a bíróság előtt csak halkan sugdosva mert a bírákhoz szólni, mert – mint mondotta – a zsidók anyagilag tönkreteszik, ha őszintén beszél.

Miután a Kr. u. második évszázadban Ciprus-szigetén többségben voltak és ott meg akartak alapítani egy új zsidó nemzeti államot egyetlen napon legyilkoltak a sziget lakosságából 220 000-et és egyedül Cyrene városában 240 000 nem-zsidót pusztítottak el. (Momsen: Römische Geschichte V. 543. oldal.)

A terror és népgyilkosság népe Titus cézár jeruzsálemi győzelme után szétáradt a világ minden részébe. A zsidóság egy jelentős része a mai Spanyolországban kötött ki. A nyugati gót királyok – miért, miért nem? – minden kedvezménnyel elárasztották a zsidó bevándorlókat. A hála az volt, hogy – Chamberlain szerint – a spanyolok ellen tisztán üzleti érdekből a nyugati gót királyság, a befogadó állam ellen, szövetségesül hívták a mórokat.

A kalifák segítségével aztán, mint a feltétlen zsidóbarát Heman “Die Weltstellung der Juden” (1882. 24. old.) írja, – összpontosítottak a maguk kezében minden anyagi és szellemi hatalmat. A mór állam elpusztult, ami azonban a zsidóknak mindegy volt. Az időközben felépült spanyol államban ugyanúgy kezükbe vettek minden hatalmat, pénzt, gazdagságot.

“Az ország gazdagsága teljesen az o kezeikben volt: a földbirtok az uzsorások tevékenysége és a spanyol nemesség eladósodása következtében mindinkább az o birtokukba került. Az államtitkároktól a pénzügyminiszterig minden hivatal, minden adó- és pénzügy a zsidók hatalma alatt állott. Egész Aragónia tulajdonképpen zsidó zálogban volt. Hatalmukat főként kiváltságok megszerzésére használták fel. Például adósság követelése esetén egyetlen zsidó esküje a kereszténnyel, arabbal szemben, elég volt a bizonyításra, míg a keresztény esküje a zsidóval szemben, egyáltalán nem volt érvényes. Hatalmukkal oly mértékben visszaéltek, hogy végül is a nép felkelt ellenük”. (Antiszemitizmus? – A szerző.)

Ugyanilyen hatalomátvételre készültek azonban Nagy Károly németrómai birodalmában, amely kegyesen befogadta őket. Nagy Károly az adóbehajtást, az államigazgatást csaknem átruházta a zsidókra. Mint adóbérlők és az állami hivatalok vezetői ezek hamarosan a különféle kiváltságokat szerezték meg a maguk számára. A zsidó bűnözot mérsékeltebb büntetésre ítélték, mint a keresztényt, a vásár-napokat, szombatról vasárnapra helyezték át.

Nagy Károly, aki a keresztény középkor legnagyobb politikai lángesze volt, rendelkezett bizonyos célirányos gyengeséggel. “Engedményeket tett az ügyes zsidó csalásnak és a zsidóság diplomáciájának”. (Maurice Pinay: Verschwörung gegen die Kirche”. 463. oldal.)

“Ezekben az időkben – írja Graetz, a zsidóság neves történetírója – a zsidók voltak a világkereskedelem főképviselői”.

Az ugyancsak zsidó Kastein megállapítja, hogy a zsidó kereskedelem már az évezredfordulón Franciaországtól Indiáig és Kínáig terjed és a zsidó hitközségek az egész világon úgy működtek, mint kereskedelmi ügynökségek. A zsidó Schedechias volt a császár bizalmi orvosa és a zsidók az o segítségével jutottak be az udvarhoz.

“A zsidó taktika – írja Maurice Pinay – az volt, hogy hűen szolgálni a császárt, hogy ekként a keresztény államban minden hatalmat a maguk számára hódítsanak. Nagy Károly halála után fia Ludvig került a trónra, aki még jobban áldozatául esett a zsidó hatalmi törekvéseknek”.

“Ha új, tetterős keresztény vezetők nem harcoltak volna a zsidó bestia ellen, a római-germán szent birodalom már 11 évszázadnak előtte a zsidó imperializmus áldozatává vált volna”. (Maurice Pinay: Verschwörung gegen die Kirche 467. oldal.)

Ezt megelőzőleg azonban az egész világkereszténységet fenyegette az arianizmus, amelynek vezetője a Líbiában született zsidó Arius volt, aki a keresztény szentháromság tanával a régi zsidó dogmát, az egyetlen zsidó istenség, a Jehova-tanát igyekezett a keresztény egyházakba becsempészni, ötödik hadoszlopa útján. Hány és hány keresztény esett áldozatául e terrorisztikusan terjesztett tannak. Hány és hány nem-zsidó lett áldozatává a Julianus apostata által kötött ál-keresztény és zsidó szövetségnek, amelynek során a császár megígérte a zsidóknak, hogy saját költségén építteti újra Jeruzsálemet és a Templomot?

“A Julián császár kedvezéreitol elkapatott zsidók, a keresztények iránti fanatikus gyűlöletükben Palesztina és Szíria különböző városaiban vakmerően elpusztították a keresztény bazilikákat. Példájukat követték az egyiptomi zsidók is” – írja Abrosius. (A. d. Theodosium ep 29. 18.)

Amidon N. Konstantin utóda Konstancius császár az áriánusokhoz pártolt, Egyiptomban a pogányok és a zsidók karddal, botokkal rohanták meg a (keresztény) népet a templomokban. Szerzeteseket lábbal tiportak és így öltek meg. (Athanasius Encycl. ad episc. nr. 3. Közölve, Huber Lipót által.)

Alexandriában – a legnagyobb zsidó diaspórában – 418-ban felgyújtották a keresztények Szt. Alexander templomát; s mikor a keresztények ennek megmentésére siettek, borzalmas vérfürdőt rendeztek a keresztények között.

Amikor Phokas kelet-római császár uralma alatt a perzsa király rátámadt a kelet-római birodalomra, a kereszténység ellenségeivel rokonszenvező szíriai zsidók a szíriai Antiokiában “a város keresztény lakosságának nagyrészét leöldösték és óriási máglyán elégették”. (Nicephorus. Historia Eccles. XVIII. Cap. – Huber Lipót.)

Kr. u. 614-ben a perzsák elfoglalták Jeruzsálemet és ott rengeteg keresztény foglyot ejtettek. “A zsidók pedig sáskaseregként özönlöttek a perzsák táborába, és tőlük – kiki tehetsége szerint potom áron mintegy 90 000 keresztény foglyot vásároltak meg, akiket aztán kisebb-nagyobb csoportokban kegyetlenül lemészároltak”.

A római birodalmon kívül például Perzsiában szintén hatalmas méretekben folyt a zsidóterror. Kr. u. 343-ban Sapur perzsa király uralkodásának 35 éve alatt 16 000 keresztény szenvedett vértanúságot. Csak egyetlen napon 129 apácát végeztek ki a zsidók. (“Az akkor teljesen zsidó uralom alatt állott Perzsiában, Sapur zsidói száz püspököt és más egyháziakat végeztettek ki”.) (Huber Lipót: Zsidóság és kereszténység 63. old.)

Arábiában a Kr. u. 522-ben hatalomra jutott zsidó király, kegyetlen üldözést kezdett a keresztények ellen. Negraán városában a zsidó király 4000 keresztényt ölt meg.

“A vérengző zsarnok Hakim (Hakem egyiptomi kalifa 996-1021) a zsidók biztatására (a mai Spanyolországban) több ezer keresztény templomot pusztított el és a keresztények százezreit mészároltatta le. (Huber Lipót: Zsidóság és kereszténység 71. old.)

A terror népe mindig is értett hozzá, hogy mohamedán, vagy keresztény királyokat, államhatalmakat mint használjon fel, meghódított népek elnyomására.

Kastiliában 1350-ben, mint 15 éves gyermek került a trónra “Kegyetlen Péter”, aki a kastiai zsidóvezért Samuel Ha-Levi Abulafia-t nevezte ki előbb pénzügyminiszterré, majd az ország első miniszterévé. “Sajnos a történelem bizonyítja, írja Maurice Pinay, – ha a zsidók valamely keresztény, vagy nem-keresztény országban a hatalmat kezükbe veszik, akkor a gyilkosságnak és terrornak olyan hulláma indul meg, amelybett patakokban folyik a keresztény és pogány vér”. A fiatal királyt zsidó miniszterek és asztrológusok (a mai pszychiáterek megfeleloi!) vették körül s mikor a nemesség és a király rokonsága fellázadt a korlátlan zsidó terror ellen “Péter úgy érkezett Kastiliába, mint egy vérszomjas, éhes farkas a juhnyájba. És előtte haladt a rémület, oldalán a Halál és nyomán folytak a vérpatakok”.

A zsidók Kastiliában elérték “hatalmuk csúcspontját”. A pápa kiátkozta Pétert és Kastilia keresztény alattvalóit feloldozta minden, az államnak tett eskü alatti kötelezettségeik alól. Addig azonban, amíg erre az intézkedésre sor került, ezrek és tízezrek estek áldozatául a “keresztény” uralkodó lobogói alatt folytatott zsidó terrornak.

Ma már tulajdonképpen felesleges beszélni arról a zsidó terrorról, amely elborította Spanyolországot. A spanyol államot és népet a végleges leigázás veszélye fenyegette. Zsidók voltak a földbirtokosok, a király miniszterei, a püspökök. Kialakult az ál-kereszténnyé vált zsidók arculata, a marannóké, akik kifelé ugyan keresztények voltak, de befelé a zsidó vallási szokásaikat, szertartásaikat követték s csupán egyetlen céljuk volt: meghódítani a keresztény spanyol államot. Spanyolországban már a nép, sőt az arisztokrácia felkelése fenyegette, mikor Torquemada, az inkvizíció vezetője azt ajánlotta a királynak és királynőnek, hogy szólítsa fel a zsidókat: vagy térjenek keresztény hitre, vagy hagyják el az országot.

Az 1492. március 31-én kelt királyi parancs a spanyol és a világtörténelemben kiemelkedő fordulópont. A terror népét kötelezték, hogy négy hónapon belül vagy elhagyja az országot, vagy keresztény hitre tér. Mikor a kiutasítási rendelet megjelent, Abarbanel a király zsidó kincstartója a legelőkelőbb marannókkal megjelent a palotában, hogy 300 000 arany, abban az időben jelenlegi dollár milliárdokat jelentő összeg felajánlásával, a rendelet visszavonására bírja. Minderről tudomást szerzett Torquemada foinkvizítor, aki kezében feszülettel megjelent az Alhambrában, s így szólt az ingatag királyi párhoz: “Iskarióti Judás 30 ezüst pénzért árulta el ezt; felségtek 300 000 aranyért akarják elárulni” – és elhagyta a termet. Erre az uralkodó pár állhatatos maradt.

1492. augusztus 2.-án 30 000 zsidó család, kb. 150 000 zsidó; mások szerint 350.000, a király hajóin elhagyta Spanyolországot. Sokan Navarrába, Olaszországba, a mai Hollandiába, Törökországba, a Földközi-tenger kikötőibe vándoroltak és lassan felszivárogtak egészen Budáig.

Portugáliában 4 év múlva, 1496-ban Manuel király szintén elűzte a terror népét. A “népek arisztokráciája faji alapon” azonban ment és vándorolt tovább, szerte a világon. Jeruzsálem? Egyiptom, Perzsia, Róma, Spanyolország, Portugália, Oroszország? Mindenütt ott maradt nyomukban az országpusztulás. Ott maradtak a kifosztott népek nyomorban. S ott maradt az, amit a magyarországi származású zsidó próféta, dr. Fejér Lajos, a művelt, okos és éppezért az eichmanni KZ-ben elpusztult, modern zsidó látott meg: “A zsidó faj vonása ma is, hogy véleményét, sőt világnézetét, ráerőszakolja (helyesen mondva: ráterrorizálja) a világra”.

A kultúra nem egy nép, vagy egy faj monopóliuma. A keresztény népek egyike sem tekintheti magát a többivel szemben “kiválasztottnak”, vagy hivatottabbnak a kultúra ápolásában. Csak éppen a zsidó faj, amely a keresztény népek kultúrájának ápolásában részt nem vett és több, mint kétezer évet kizárólag vallástudományának fejlesztésében töltött – Talmudját és kabaláját művelte – őrizett meg olyan faji önhittséget, amely az egyes zsidóban állandóan ébren tartja azt a faji suggestiót, hogy o is a többi népeknél különb szellemi képességek birtokában van” – írja Fejér Lajos (Zsidóság: 315. oldal).

“A népek faji alapon nyugvó arisztokráciája” akkor érte el a világtörténelem során soha nem élvezett hatalmát, mikor a hitleri birodalmat amerikai, angol, orosz fegyverek legyőzték.

Az új, a “demokratikus” Nyugat-Németország az amerikai átnevelők, zsidó terroristák, OSS és CIA-zsidók uralma alatt elvesztette minden képességét az önállóságra. Ha a világtörténelem során van nemzeti szerencsétlenség, az a német tragédia. E népnek eltörték a gerincét: nürnbergi-perrel, hazugsággal, terrorral, hamis igazságszolgáltatással, Morgenthautervel, licenzírozott újságok félrevezetésével, minden erkölcs, vallás, nemzeti érzés gyalázatos destrukciójával.

Nyugat-Németországban csak 30 000 zsidó él, de épp itt bizonyosul be, hogy a “népek arisztokráciájának”, legyen az csak harmincezer fonyi, nagyobb hatalma lehet, mint magának az ötvenkét milliós nemzetnek és kormányának.

A zsidó hatalomnak Nyugat-Németország fölött tényleges alapja: 1. a nagy Adenauer tévedése, amely abból indult ki, hogy az Izraelnek nyújtott, egyszer, s mindenkorra szóló 3 és félmilliárd DM-es “jóvátétellel” megnyerheti a világ-zsidóság szimpátiáját és Amerika, valamint a világ-zsidóságától hátbiztosítást kaphat, a bolsevista veszedelemmel szemben. (Élete utolsó időszakában mondta, a Der Spiegel című nagy magazinnak adott intervjújában: “Vigyázzunk! A világ-zsidóságnak nagy hatalma van!”

Mintha csak Ciceró mondotta volna a legfelsőbb római törvényszék előtt.) 2. Az adenaueri megalkuvásnak következménye nem az volt, amit a bölcs kancellár várt; a demokratikus Németország becsületének, világtekintélyének helyreállítása, hanem a Nyugat-Németország ellen megindított és a végtelenségig fokozott zsidó gyűlölet-propaganda Tel-Avivtól New Yorkig és végestelen végig, a földkerekségen. Az Izrael javára megkötött 3 és félmilliárd márkás “jóvátétellel” Adenauernak nem sikerült nemzetét kiszabadítani a zsidó terrorizmus nyomása alól. Ellenkezőleg! Jöttek az újabb és újabb cionista követelések, zsarolások! Mikor Eichmann Adolfot közönséges emberrablás és a világ “humanista” közvéleményének hallgatása mellett elrabolták Buenos Airesbol, J. C. Burg, a mélységesen kiábrándult és okos zsidó író a “Zsidóság sorsa hóhérok és csalók között” című könyve szerint, Adenauer New Yorkban “véletlenül” találkozott az éppen ott tartózkodó Ben Gurionnal, akinek 500 millió DM-rol szóló csekket adott át, azzal a kéréssel, hogy az Izraeli bíróság előtt ne azonosítsák a mai nyugatnémet államot a hitleri Harmadik Birodalommal. Ben Gurion “a nagy barát” zsebre tette a csekket, ami azonban nem akadályozta a világ-zsidóságot abban, hogy ne folytassa a Nyugat-Németország elleni megvadult gyűlöletpropagandát.

Az eredmény szörnyű és világ-veszélyes, mert a terror előbb-utóbb csődbe kergeti a nyugatnémet államot. Jönni fog a munkanélküliség és annak segítségével a szovjet-bolsevista hatalom özönlik be majd a Rajnáig és a francia, olasz kommunisták millióinak segítségével, egészen a spanyol határig.

A megfélemlített és a demokratikus rendért minden zsarolással kétségbeesett versenyt futó Nyugat-Németország eddig 35 milliárd DM-et fizetett ki a zsidók “egyéni kártalanítására”. A Wiedergutmachung összege el fogja érni az ötven, esetleg százmilliárd DM-et is. Ha ehhez hozzávesszük, hogy szerte a világon egész ügyvédkolchozok alakultak hamis tanúk verbuválására, a kártalanítások hamis eskü alatti nyilatkozatokkal való igazolására, ha tudjuk, hogy a német Wiedergutmachung hivatalok számtalan tisztviselőjét kellett megvesztegetettség miatt elítélni és ha ehhez hozzávesszük, hogy a többiek – épp ezért? – állandó megfélemlítettségben élnek, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy Nyugat-Németország ma a kétmilliós Izrael gyarmata lett.

Európa területén különféle terrorista-szervezetek épülnek fel. Ilyen például a ludwigsburgi “náci bűnöket üldöző hatóság”, amely egy vörös múltú zsidó, Bauer legfőbb államügyész hatalma alatt áll. Ilyen a Wiesenthal Simeon által vezetett bécsi zsidó dokumentációs központ, amely szoros együttműködésben van a ludwigsburgi, de egyben a moszkvai szovjet-hatóságokkal.

Ezek működésének “fényében” lehet meglátni, hogy a fehér emberiség a német nemzeti szocialista hatalom legyőzése után a világterrorizmus uralma alá jutott. Közel negyedszázaddal a “náci bűnök” elkövetése után a ludwigsburgi nyugatnémet államügyészség, szoros egyetértésben az izraeli titkosszolgálattal, náci “háborús bűnöst” keres. Óriási költségekkel nyomoznak Martin Borman, Mengele, az auschwitzi orvos felkutatására.

Auschwitzi kirakat-perek folynak, amelyek során a földkerekség legtöbb államából hatalmas költségekkel hajtják fel a tanúkat, akiknek legnagyobb része – dr. Latenser védoügyvéd szerint, – hamis tanú. A nyilvánvaló hamis tanút nem esketi meg a bíróság, nehogy egy zsidónak baja essék. A hamis tanú mehet és futhat, miután a német munkás adójából felvette a 9000 márkás tanúdíjat. És a hamis tanúk miatt hányan, de hányan választják az ártatlanul elítélt kisnácik közül a börtönben az önkéntes halált, mint az egyetlen kivezető utat a XX.-ik század igazi győztesei és igazi bűnöseinek terrorja elől való menekvést.

Ennek a Szovjetnél is rosszabb, hangtalanul gyilkoló terrorizmusnak legkiválóbb fegyvere, az amerikai zsidók által felépített nyugatnémet “demokratikus” sajtó, amelynek megteremtésére a megszállás idején az amerikai-angol zsidó sajtótisztek, a Hans Habek, a Henry Ormondok, a gyűlölet tűzköréből máig sem szabadult emigránsok adták a lizenceket és a sok milliós alaptőkét. A “demokratikus” Nyugat-Németország sajtó cárja ma Axel Springer, aki négymilliós Bild-Zeitungjával, a monopolizált sajtókonszernjével a közönyös német munkástömeg közvélemény-csináló atyaistene.

A német intelligenciának szánt, kétségtelenül magas nívójú Der Spiegelt, a nyugatnémet sajtódestrukció magazinját Rudolf Augstein szerkeszti, aki halovány náci múltja ellenére Challoner angol sajtó-őrnagy és két zsidó emigráns kezéből kapta a megbízatást a német lélek, a német ifjúság “felvilágisítására” mivel szerencsésebb a helyzet a többi jelentős nyugatnémet lapoknál, ahol a múltjukat titkoló karrierista egykori náci újságírók versengenek zsidó kollégáikkal a nemzeti és szellemi, immár az erkölcsi értékek rombolásában, hajdani bajtársaik kegyetlen üldözésében. Azonban akármilyen mértékben süllyednek erkölcsileg a zsidó-világterror szolgálatában, akármilyen lelkesen szolgálják is ki a cionizmust és akármilyen hévvel magyarázzák, hogy a német újra-egyesítés érdekében meg kell alkudni a világ-zsidóság hatalmával, a világszerte folyó Németország elleni külföldi, gyűlölet-hadjárat nem enyhül egy árnyalatnyival sem.

Nem is fog enyhülni soha, mert itt nemcsak a Thóra és Talmudból ismert ötezer éves bosszú folyik, hanem ennél is sokkal több. Mert minden eichmanni emberrablás, auschwitzi, treblinkai és sobibori kirakat-per mögött ott áll az igazi nagy cél és az ó-szövetségi ígéret beváltása utáni világhajsza: adjatok és fizessetek még több Wiedergutmachungot!

A sokak által megcsodált Nyugat-Németország és a neo-demokrácia a satellit-szellem, a régi Landsknecht-mentalitás Amerikánál is tipikusabb megtestesítője. Ha újabb és újabb jóvátételek kizsarolása céljából a zsidók merényletet akarnak elkövetni Ben Gurion nagy barátja, Konrad Adenauer ellen, ha aljas rágalmakkal, a zsidó-gyilkosság gyanújával “kilövik” a kormányból prof. Oberlündert, a menekültek nagy, szudéta-német patrónusát, ha moszkvai, budapesti, prágai segítséggel és egy Wiesenthal-szeru galiciáner be akarja bizonyítani, hogy Lübke nyugatnémet köztársasági elnök “koncentrációs lágereket épített” a hitleri idők alatt; akkor o ellene indul meg hajsza, nemcsak a kommunista államokban, hanem a moszkvai és – természetesen – new yorki lapokban.

A világterror irányítói már beleszólnak abba is, hogy ki legyen a német kancellár, mint ez George Kiesinger megválasztása után történt, aki “náci múltja” miatt elsőszámú megzsarolható alanya lett a cionista-kommunista világterrornak. A világterroristák ma már ott tartanak, hogy elo akarják írni az ötvenkét milliós német népnek, ki legyen a következő köztársasági elnök. A new yorki “Aufbau” című német nyelvű cionista újság már odáig megy a terrorizmusban, hogy egyenesen Hamburg zsidó főpolgármesterét, dr. Herbert Weichmannt ajánlja, sot követeli Nyugat-Németország jövendő köztársasági elnökének, mert ezzel a választással “a német nép bebizonyítaná, hogy úrrá lett a hitleri múlt fölött”.

Különös német végzet, hogy ezt a népet azért gyűlölték Nyugaton, mert Goetheket, Beethoveneket, Clausewitz-méretű nagy katonákat adott a világnak, ma pedig azért vetik meg, – mint ezt több angol, francia, szovjet-orosz, sőt kínai politikus megállapítja, mert saját fészkébe piszkít, önmagát gyalázza, kisebbíti, a zsidó világterror hatása alatt. És a világzsidóság kajánul nevet a német politikusok, államügyészek, bíróságok megdöbbentő szolgalelkűségén, mellyel meghajlik a “népek arisztokráciája előtt” és szüntelenül, csak az Ó-szövetségi parancstól reszket: “Mert a nép és az ország, amely néked nem szolgáland elvész és a népek mindenestül elpusztulnak. És szopod a népek tejét és királyok emlőjét szopod!” – jósolta a már idézett Ézsaiás.

Nyugat-Németország leigázása, erkölcsi és politikai felbomlasztása nem német és legkevésbé nemzetiszocialista, hanem európai és világ-tragédia, a XX. század legsötétebb fejezete, mert az 1945. május 9.-én támasztott erkölcsi, politikai űrön keresztül mint a tüzes láva-folyam árad be a bosszú, a terror, a szovjetbefolyás.

A zsidó világhatalom, amelynek – nagyobbrészt hamis eskü alatti nyilatkozatokra és hamis izraeli, lengyelországi tanúk vallomására 35 milliárd márkát fizettek ki a nyugatnémetek – olyan terrort gyakorol, amelyhez hasonló nincs se Vörös Kínában, se a Szovjetunióban. S ez a terror – a világhódítók hideg terrorja rosszabb, mint a gépfegyveres, vagy a hajdani tungid-terror. Az csak a testet tudja megölni. Ez azonban a lelket, az erkölcsi magatartás tisztességét öli ki Goethe, Schiller, Beethoven, Nietsche, a feltalálók, orvostudósok egykori nagy nemzetéből.

Adenauertol kezdve, Ludwig Erhardt és Kiesinger kancellárokig a nyugatnémet nép mindig úgy szerette magát a világ elott csillogtatni, mint a nagy német nép egyedüli és kizárólagossági joggal felruházott képviseletét, arról azonban kevesen tudtak, hogy a német Bundestag, a bonni parlament, a szövetségi német kormány, a szövetségi államok kormányai, az igazságszolgáltatás szervei, a rendőri hatóságok legtöbbje az izraeli és new yorki parancskiadási központ alantas végrehajtó hatóságaivá váltak.

A világ-zsidóság ma már úgyszólván minden német ügybe beleüti az orrát és terrorisztikusan parancsolni akar a 18 milliós világkisebbség nevében az 52 milliós népnek. Nahum Goldmann, a World Jewis Congress legfobb terroristája “radikális változásokat” követel a nyugatnémet iskolák demokratikus tantervében, a világzsidóság javára. Ugyancsak a World Jewish Congress az egész világon hecceket rendez Nyugat-Németország ellen, mert a hesseni Landtagba bevonult néhány National Demokratische Partei által választott képviselő. Beleszólnak abba, hogy ki kaphatja meg a Deutsche Stiftung nagydíját. S ha véletlenül egy olyan nagy szellemi ember kapja meg, mint Armin Mohler, a konzervatív, elfogultságoktól mentes német író, akkor rögtön rásütik a bélyeget, hogy “antiszemita”.

Az újságok, az idegen talpnyalásra berendezett államügyészek és politikailag megfélemlített bírák, ülnek az államügyészi és bírói magas pulpitusokon és ítélkeznek nem a németség, hanem a világzsidóság nevében. Ma már nemcsak Shakespeare Velencei kalmárját törölték a német színházak műsoráról, hanem már ott tartanak, hogy ha egy bremeni kávés-cég osztogatja a kávét hon szerető német vásárlóknak, akkor arra kényszerítik, hogy a reklámot vonja vissza, mert abban egyetlen egyszer előfordul a “zsidó” szó.

Ma már a keresztény egyházak legkitűnőbbjei sem védettek a sorozatos, és pimaszkodó zsidó támadástól. Köln érseke Frings kardinális, csak annyit kérdezett egy hozzá belopakodott Nussbaum nevu amerikai rabbinustól: Biztos-e Ön abban, hogy hatmillió zsidó pusztult el a hitleri koncentrációs táborokban?”

Huszonnégy óra múltán Frings kölni kardinális a zsidó világsajtónak olyan pergotüzébe került, hogy kénytelen volt dementálni, visszavonulni, magyarázkodni és végül is részt venni a zsidó-keresztény testvériség hetén. Még ennél is megdöbbentobb a világ-zsidóság akciója az oberammergaui passió-játékok ellen. Az európai nagy pestis elmúlása után fogadalmi ajándékként felajánlották az oberammergauiak, hogy 10 évenként eloadják a Krisztus szenvedéseirol szóló passiójátékokat. Négyszáz éven keresztül játszották egyszerű hegyi parasztok, falusi lányok, asszonyok a hét órás eloadást betölto passiót. Pontosan úgy, ahogy az, az Új-szövetségben írva van. Nem tettek hozzá egy szót sem és nem vettek el egyet sem az apostolok megnyilatkozásaiból. Amikor aztán a cionisták meghirdették a világbojkottot az oberammergaui játékok ellen, a városi tanács felfogadta Hans Schwaighofer rendezot, aki átírta a több száz éves szöveg egyes jeleneteit, hogy abból kiküszöbölje “az antiszemita megjegyzéseket”. Mert amit az Új-szövetség ír, ami kétezer éven át érvényes volt a kereszténység számára, íme antiszemitizmus lett. Schwaighofer a játékban szereplo zsidókat és keresztényeket “allegorikus figurákkal” helyettesítette. Mi más ez, mint a világuralom terrorja alatt.

Az osi cél újra itt látható: dechristianizálni az egyházat, úgymint az arianusok, a marannusok, vagy a szabadkomívesek akarták. Összekavarni az eszméket, meghamisítani a Bibliát is, hogy aztán a Vatikánban egy napon majd ne a Miatyánkot imádkozzák, hanem a Kol-nidré imádkozása elott, mint a világ minden zsinagógájában ma is, felhangozzék a Sátán egyházának szörnyu átkozódása:

“Háborúval sújtsa (Isten) a kutahait (a kereszténységet) és fejedelmét (értsd Szamaélt az ördögök fejét, aki a rabbinizmus szerint kormányozza a kereszténységet). Takarja (a kereszténységet) felho hat hónapon át, hogy fekély csapásával kínoztassék. Verje meg himlovel és büntesse haraggal és dühvel. Mert az Örökkévalónak vérontása leszen (Boszrában=Rómában, a kereszténység országaiban). Rendezd ezt (a vérontást) Boszrában; buktasd meg a királyt (=a pápát) a Te dühödben és akkor ébreszd majd üdvöd szeretteidnek (a zsidóknak). Te örökkévaló nem fogod megtagadni irgalmasságodat.

(Huber Lipót: Zsidóság és kereszténység 455. oldal.)

A kereszténység kétezer éves történelmérol két nézet uralkodik. Az egyik – amit egy nagy magyar szellemi ember, dr. Vágó Pál hirdet, hogy a Thórában zseniálisan levezetett zsidó világhódítás csakis a kereszténységet teperte le. Ennek pedig történelmi oka, az a világosan bizonyítható tény lenne, hogy Krisztus apostolai egyszeruen nem értették meg mesterüket.

Ezek lelkében a mózési hit oly mély nyomokat hagyott, hogy az új vallást el sem tudták képzelni a Thóra nélkül. Ez kiderül azokból a vitákból, amelyek az Evangéliumnak “Az apostolok cselekedetei” halálát követo 15.-ik évben tartott zsinatukon még arról vitatkoztak, hogy szabad-e körülmetéletlen embert megkeresztelni, ill. bevenni a keresztény közösségbe? Nem tudták megérteni, hogy a Megváltó univerzális erkölcstana a zsidó törzsi elzárkózó erkölcstannal összeegyeztethetetlen. Nem értették meg, hogy Krisztus tanítása egyenesen a zsidó istenkiválasztottság tana ellen irányult, amelynek megdöntése logikusan a zsidó közösség felbomlásához vezetett volna. Ha az apostolok következetesen ezen az úton maradnak és diadalra viszik Krisztus antijudaista erkölcstanát, csakis ebben az esetben teljesíthették volna azt a küldetést, amellyel a Megváltó emlékének tartoztak, mert csakis ebben az esetben válthatta volna meg Krisztus a világot a sátán zsinagógájától.

A létet fenyegeto e végveszéllyel a synhedrion tisztában is volt, amikor a fopap azzal az indoklással mondta ki a halálos ítéletet, hogy jobb, ha egy ember hal meg, mintsem, hogy egy nép pusztuljon el. Ezzel szemben az apostolok azzal, hogy az új vallás történelmi alapjául megtartották a mózesi hitet – amelyet az o jogutóduk a keresztény Egyház a Biblia ó-szövetségi részével együtt szentté avatott – és egy önmagának ellentmondó ideológiával szerencsétlenítették meg híveiket, nem adtak többet annál, mint amit egy szakadár zsidó szekta adhatott; egy olyan ideológiát, amely gyakorlati megvalósításában minden tekintetben kedvezett a zsidó hatalmi törekvéseknek. A zsidók – mert hiszen az apostolok, ha vérségileg nem is, de világnézetükben ezek voltak – meghagyták izraeli használatra a harcos politikai messiást, a keresztényeknek pedig egy jámbor Krisztust adtak, aki azt tanítja, hogyha jobb képeden pofon ütnek, tartsd oda a balt is, ha hétszer bocsátottál meg hiába, bocsáss meg hetvenhétszer, ne törodj a földi javak gyujtésével – bízd ezt a zsidókra – viseld türelemmel szolgaságodat, mert mindezért a túlvilágon boségesen jutalmaztatol.

Amennyire ez igaz, ugyanannyiban igaznak látszik a másik vélemény is, amely szerint a keresztény egyház kétezer éve nem állott másból, mint a zsidó beszivárgás és terrorizmus, antiszociális gondolat elleni elkeseredett harcból. Ezt a harcot árulta el XXIII. János és VI. Pál pápa, nem nagyon dicsoséges uralma alatt, a Vatikán. A zsidó világterror behatolt az ökumenikus világ-zsinatra és megvalósította az ariánusok és marannusok nagy álmát: az antijudaista keresztény-szellem leigázását.

Hitlert legyoztük! mondták a második világháború diadalmasai. – Most következik Jézus Krisztus! És a vatikáni zsinat aláírta a kereszténység halálos ítéletét. Legalizálta önmaga fölött is, a zsidó világterrort!

(Hídfő Könyvtár, 1967. november)

MAGYAR REZERVÁTUM

Posted On november 22, 2010

Filed under Uncategorized

Comments Dropped leave a response

Akik Jézust mint Királyt akarják szolgálni, az alázat köntösét kell viselniük, nem pedig a fennhéjázó önteltség skarlát-díszét. (…) A Krisztus által nekünk adományozott köntös mindaddig nem tündökölhet rajtunk, míg róla az egyéni érdem éktelenítő foltjai el nem tűnnek. (C. H. Spurgeon) Jézus azt tanítja a Hegyi beszédben: “Boldogok a szelídek”. A szelídek… Akikről azt hinnénk, hogy a leghamarabb tapossák el őket a mindennapok kíméletlen létharcában, a világ sokszor kegyetlen farkastörvényei közepette. A világ, amelyben élünk, úgy tűnik, az erőseknek, a bátraknak és a rámenősöknek kedvez. De ha Jézus tanításának tükrében nézünk világi sikereik mögé, kiderül, hogy erejük valójában erőtlenséget pótló erőszakosság, bátorságuk gyáva menekülés saját keresztjük elől, rámenősségük pedig gátlástalan gaztettek táptalaja. Jutalmuk a világi sikerek talmi és üres csillogása, állandó lelki bizonytalanság, nyugtalanság – és boldogtalanság. A szelídek nem lehetnek sikeresek ebben a világban. De látszólagos gyengeségük a leghatalmasabb erőt és bátorságot takarja: mert ők az alázatosak, akik képesek odatartani a másik arcukat is, akik nem állnak ellen a gonosznak, hanem saját szívükben néznek szembe vele, de magukban át is minősítik azt Krisztus erejével. Urunk, Jézus! Teremts szívünkben békét, hogy mindig békességet áraszthassunk magunk körül. Add, hogy képesek legyünk végigjárni és megélni a teremtett világ ellentéteit és szélsőségeit, hogy ezáltal rátérhessünk a hiteles keresztény élet “arany középútjára”, és az Isten fényével világíthassuk be az ember – Jézus által megmutatott – Útját, Igazságát és Életét. Ámen.

Üzenetek Ray Doiron által

Posted On november 22, 2010

Filed under Uncategorized

Comments Dropped leave a response

1993. február 11. A lourdes-i Szûzanya ünnepe
A kegyhelyen

Üzenet: Tanítsd meg az embereket, hogy teljes szívükkel szeressék az én szeretett Fiamat, Jézust. Tanítsd az embereket, hogy szívbõl szeressék egymást, büszkeség és féltékenység nélkül. Szeretettel munkálkodjanak együtt mindenkivel. A béke érdekében ennek minden egyes emberben el kell kezdõdnie.
Ezért mindenkinek imádkozni, imádkozni és imádkozni kell, így a béke eljön közénk.

1993. március 13. A kegyhelyen

Imádkozzatok a szívek és a lelkek megtéréséért az én szeretett Fiamhoz, Jézushoz! Imádkozzatok különösképpen a pápáért, a püspökökért, és a papságért, hogy ne essenek a sátán hálójába. Imádkozzatok, hogy vezetõitek éljék meg és tanítsák az igazságot úgy, ahogy az én szeretett Fiam, Jézus tanította nektek. Mindannyian menjetek evangelizálni azokat az embereket, akik eltávolodtak a hittõl. Hozzátok õket vissza az én Fiam szent Szívéhez.
A ti imáitokra mindjobban szükség van, hogy terveim és az Atya tervei teljesüljenek.

1993. április 13. A kegyhelyen

Ki kell mennetek a pusztaságba, hogy megtérítsétek a bátortalanokat, tudatlanokat. Isten segít majd csodálatos gyógyulásokat kieszközölni ebben az idõszakban.
A Szentlélek az egyetlen hatalom a földön, aki legyõzheti a sátán erejét. Isten megadta nektek, hívõknek ezt a hatalmat. Ez a csodálatos természetfeletti erõ képes fizikai gyógyításokra is, mégpedig a kegyelem közremûködésével. Az új megszentelõ kegyelem hatalma alá vonja a pusztaságot s az élõ vizû folyókat; a folyók kiáradnak és patakok, források keletkeznek. A Szentlélek fölséges keresztelése ez. Úgy jön el, mint amikor a római katona átszúrta Jézus oldalát a kereszten, s abból vér és víz folyt ki. Jézus halála által kiárasztotta ránk a Szentlelket.
Ha a kegyelem eljön, válaszolnotok kell rá, mert ha nem fogadjátok az érintését, talán soha nem közelít meg így újra. Ne felejtsétek el, hogy nem Õ követ titeket, hanem ti követitek Õt!
Meg kell tanulnotok, hogyan halljátok meg szavát, amikor szólít.
Amint Jézus is mondta: “Juhaim hallgatnak szavamra. Ismerem õket, s õk követnek engem.”
Kívánnotok kell, hogy Istennel legyetek és halljátok a hangját. Akkor megtapasztaljátok Õt, s érezni fogjátok jelenlétét, erejét és szeretetét.
Menjetek békével és szeressétek az Istent!
/Vö. Jn 10, 13-16/

1993. április 13. A kegyhelyen

Amikor imádkoztok, ne azért imádkozzatok, mert imádkozni kell, hanem vegyétek észre, milyen öröm az imádság. Imádkoz-zatok, hogy eljöjjön az idõ, amikor az apák jobban meg tanulják szeretni a gyerekeiket, mint gyûlölni õket. A gyûlölet méreg, amely elpusztítja az ártatlanok álmait, s a jövõt élõ pokollá változtatja. A kezelhetetlen bajok tönkreteszik gyermekeinket és a jövõjüket.
A sátán minden jót el akar pusztítani, ami a világban van. Imádkozzatok, hogy az emberek nyissák meg szívüket Isten gyógyító szeretetének. Imádkozzátok a rózsafüzért minden nap, mivel ez kard a sátán hatalmával szemben, s én megnyitom szíveteket, s elvezetlek benneteket a Fiúhoz és az Atyához.
Menjetek békével és szeressétek az Istent!

A jelenés alkalmából a Szûzanya tiszta fehérbe öltözött. Szomorúnak látszott. Fény volt mögötte, de nem olyan ragyogó, mint az elsõ alkalommal, amikor láttam.

1993. május 13. A kegyhelyen

Ez alkalommal a Szent Szûz újra tiszta fehérben jelent meg. A fény mögötte olyan erõssé vált, hogy alig tudtam ránézni. Olyan gyönyörû az arca! Senki nem tudná visszaadni amit lát. Olyan mintha a Miasszonyunk szobra életre kelt volna. Fényessé válik, aztán elhalványul. Így változik végig az egész jelenés alatt.
Feltettem a Miasszonyunknak egy kérdést az ötödik jelenéssel kapcsolatban. Válaszát egy másik alkalommal jegyeztem le.
Amikor a jelenés véget ért, nagyon szomorú lettem, mivel négy jelenést ígért, s ez volt az utolsó. Azt mondta nekem, hogy jöjjek ide. Elköszöntem tõle, s ezzel véget ért.
Június 13-tól október 13-ig minden hónap tizenharmadik napján újból eljövök. Nem tudom, hogy láthatom-e újra, de engedelmességgel tartozom neki.
Most úgy hiszem, hogy a Szent Szûz azért akarta a jelenéseket titokban tartani, mert nem akarta, hogy nyilvános show-mûsorrá váljon. Sokan dollármilliókat szereznének belõle, s ennek nem szabad megtörténnie. A jelenésnek szentnek kell lennie. Azt mondta, hogy imádkozzuk a rózsafûzért minden nap iránta és szeretett Fia iránt érzett szeretetbõl.

1993. május 13. A kegyhelyen

” Ne féljetek! Mindig veletek leszek és tanítani foglak benneteket.” Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás, örökké szûz és Isten anyja. Anyja a mi Urunk Jézus Krisztusnak, aki közvetítõ az ég és a föld között. Az én üzenetem évszázadok óta egy és ugyanaz, s ezt hirdetem ma is az egész világon.
Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok szívbõl, teljes szeretetbõl Isten iránt. Az imádság az egyetlen módja annak, hogy legyõzzük a sátánt és az õ gonosz tetteit. Az imádság a legerõsebb fegyver a földön a sátán és a gonoszság ellen. Nincs ma olyan ismert hatalom a földön, amely megsemmisíthetné a sátán gonoszságát, mivel õ jelen van minden ember szívében, gyûlölködést terjeszt a lelkekben, s mindenütt háborúkat robbant ki a világon. Nagyon rossz és nehéz idõket élünk.
Ha az emberek nem tudnak véget vetni a háborúknak, akkor Isten beavatkozik és békét hoz a világra. De mint minden háborúban, a jók is meghalnak a gonoszokkal együtt. Imádkozzatok, hogy ez ne következzen be. Egyedül imádsággal, szeretettel, s a szív teljes megtérésével gyõzhetünk ebben a harcban, nem pedig bombákkal és lövedékekkel. Ha az emberek szívbéli szeretettel fordulnak minden iránt, amit Isten teremtett, akkor lesz békesség.
Kövessétek Isten és az én szeretett Fiam igaz tanítását, amelyet adott. Ne kövessétek egyes emberek tanítását, akik mindenütt járkálnak és kijelentik: “Ez a helyes út!” A sátán vezet félre benneteket. Tanítsátok meg egymást a szeretetre, s szolgáljátok az Istent!
Terjesszétek ki szeretetét szavaitok és az imádság által mindazokra, akik hallgatnak rá. Sokan vannak az emberek között, akik szeretnének figyelni rá, de a rosszat választják. A sátán és a gonosz mûve ez. Azon munkálkodnak, hogy aláaknázzák az emberek gondolatait, s teljesen összezavarják õket. Ahol zavar van, ott az ördög van jelen. Ahol pedig igazság van, ott szeretet és béke honol. Ítéld meg magad, hogy melyik származik az Istentõl, s melyik az ördögtõl.
Ha nem tudjátok úgy felfogni e szavakat, ahogyan mások, imádkozzatok a Szentlélekhez, hogy segítsen benneteket az igazság megértésében.
Tegyétek, amit századokon át üzentem nektek. Elõször leljetek rá a szeretetre, a békére és a teljes megtérésre a szívetekben! Aztán éljétek meg, mutassátok és tanítsátok ezt másoknak is. Tanítsátok meg õket imádkozni! Meg kell mutatnunk minden vezetõnek, hogy mi békét akarunk, békét az Istennel és az akaratával, s csakis akkor jön el majd a béke közénk.
Imádkozzatok a pápáért, a püspökökért és a papokért, hogy ne essenek a Gonosz hálójába. Imádkozzatok, hogy a püspökök és a papok hûségesek maradjanak hozzám, sokat fognak szenvedni. Imádkozzatok értük! Imádkozzatok, hogy térjenek vissza Isten igazságához és szeressék teljes szívükbõl. Ne adjanak elsõbbséget a büszkeségüknek és az önszeretetnek.
Menjetek békével és szeressétek az Istent!

1993. május 13. Személyes üzenet a kegyhelyen

…Mondd meg barátaidnak, hogy szeretem õket, s hogy folytassák a közösségben a rózsafüzér imádkozását. Maradj azokkal, akik ismernek téged. Nem lesz könnyû, de mutasd meg nekik szeretetedet. Nekik is áldozatokat kell hozniuk másokért.
Menj békével és szeresd az Istent!

Ray kérdése a Szent Szûzhöz:
Azt kérdeztem azok miatt, akiknek ez fontos lehet:
Kicsi Úrhölgyem, miért mutatkoztál az öt jelenés alkalmával mindig másként?
A mi Anyánk felelete:
“Azért, hogy megmutassam nektek, ugyanaz a személy vagyok, aki századok óta megjelenik. Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás, az Örökké Szûz, az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztus Anyja, közvetítõ ég és föld között.”

FORRÁS: Ray D. : Égi édesanyánk üzenetei gyermekeinek. Bellevile ’93-’98. EFO kiadó és nyomda.

Felsorolása jelenések és üzenetek A Madeleine Aumont a Dozulé Normandiában, Franciaország

Posted On november 17, 2010

Filed under Uncategorized

Comments Dropped leave a response

“Mivel április 12, 1970, éreztem feltámadásáról lelkem és a lélek.”

Jelenések 1-10 :

1. jelenése, március 28, 1972, Nagy Butte; “lesz, hogy ismert, ez a kereszt, és akkor vinni. ”
2. jelenése, November 8, 1972, Nagy Butte, “Itt az ideje, hogy megmentse mindazokat, akik bűnös nem szeretni Jézust.
3. jelenése, december 7, 1972, Nagy Butte, “Mondd meg a papnak, hogy a Dicsőséges Kereszt épült ezen a helyen, és egy szentélyt építettek tövében.
4. jelenése december 19., 1972, Nagy Butte, “fogja látni ezt a keresztet még háromszor.
5. jelenése, december 20, 1972, Nagy Butte, “Mondd meg a pap, hogy a Dicsőséges Kereszt emelt ezen a helyen kell hasonló Jeruzsálemben.
6. jelenése december 21., 1972, Nagy Butte, “Find három embert, és mondani a rózsafüzért együtt áll, hogy a Dicsőséges Kereszt itt a külvárosi Dozulé.
7. jelenése, december 27, 1972, a templom mellett felállított amit virágok esküvőre, “Ne féljetek. Én vagyok a názáreti Jézus, az Emberfia feltámadt a halálból.
8. jelenése, június 12, 1973, Szent József kápolna, “Have a dicsőséges kereszt és a Szentély Megbékélés épített.
9. jelenése, július 6, 1973, Szent József kápolna, “Az Úr szolgája fog beszélni a nyelvet, amely idegen neki.
10. látomás “Örüljetek! Örüljetek az Úrban szüntelenül. Örüljetek, mint az Úr szolgája itt jelen van túlterheltek öröm a Fény, hogy ő érzékeli. ”

Jelenések 11-20 :

11. jelenése október 5., 1973, Szent József kápolna, “Mercy, én Istenem.“”A Glorious Cross összehasonlíthatónak kell lennie a vertikális dimenzióban (738 méter), a város Jeruzsálem. Meg kell nagyon erős.
12. jelenése, november 2, 1973, Szent József kápolna, “Dozulé ezentúl egy áldott és szent városba.
13. jelenése, január 4, 1974, Szent József kápolna, “Miért félsz? Miért kételkedsz? itt vagyok!
14. jelenése március 1., 1974, Szent József kápolna, “Örvendj, mert az idő közel van, amikor az Emberfia visszatér a dicsőség.
15. jelenése, április 5, 1974, Szent József kápolna, “A Glorious Cross majd vezekel minden bűntől. ”
16. jelenése, május 3, 1974, Szent József kápolna, “Siess, hogy a Dicsőséges Kereszt emelt a helyén.
17. jelenése május 31., 1974, Szent József kápolna, “Én vagyok Michael, arkangyal.“”Én vagyok a názáreti Jézus az Emberfia feltámadt a halálból.” “Kérjen egy gyertyát. Gyújtsd meg, és állítsa le. május mindazokat, akik ebbe a kápolnába nem ugyanaz.
18. jelenése július 5., 1974Jézus megjelent, de nem szólt semmit.
Július 9, 1974 “Víz-ben fedezték fel a medencében.”
19. jelenése, augusztus 3, 1974, “Site a Kereszt“High Butte,”Gyere ide a felvonulás, mindenkinek, és ne félj mosni. Ez a víz nem a tavasz. Ez a víz, amely beszivárog a földről.
20. jelenése, szeptember 6, 1974, Szent József kápolna, “Ne gyászolni.

Jelenések 21-30

21. jelenése, november 1 1974-ben a templom Dozulé; “után ezekben a napokban a tárgyalás, az Emberfia maga jelenik meg az égen.”
22. jelenése február 14., 1975, Szent József kápolna, “Az Úr megjelent nekem … Nem mondott semmit nekem.”
23. jelenése február 21., 1975, Szent József kápolna, “Mondd meg a pap, hogy a neve Isten és rajta keresztül, hogy már megjövendölt.”
24. jelenése, február 28, 1975: “Ez a generáció a legnagyobb képmutató és a gonosz.”
25. jelenése, március 7, 1975, Szent József kápolna, “Ez a boldog és szent város védett lesz …” “Légy alázatos, de nem fogad el semmilyen segítséget magadnak.”
26. jelenése, március 14, 1975 “kitartó vagy, Madeleine, az imádság, a böjt, és az önmegtartóztatás.”
27. jelenése, március 21, 1975 “Begin egy Novena holnap.”
28. Jelenések. Március 28, 1975, a templom Dozulé, “Ez a dicsőséges kereszt, ami a jele az Ember Fiának, hogy a világ lesz mentve.”
29. jelenése, április 11, 1975, Szent József kápolna, “Mondd meg a pap:” Azt akarom, hogy mindenki tudja az üzenet. ”
30. jelenése, május 2, 1975, Szent József kápolna, “Örök megújulás.”

Jelenések 31-40

31. jelenése, május 30, 1975, Szent József kápolna, “Azok, akik jönnek, hogy bűnbánatot lábánál a Dicsőséges Kereszt, azt meg fogja hosszabbítani a atyám szelleme.”
32. jelenése, június 27, 1975, Szent József kápolna, “Mondd meg az apáca, hogy legyen olyan kedves, hogy jöjjön ide pénteken.”
33. jelenése Július 4., 1975, Szent József kápolna, “Ez a levél címzettje a vezetője az egyház.” … Te, vezetője az egyházak, mondom az igazat megvallva, azt ez a kereszt alatt meg világnak, hogy a nemzetek lesz mentve. ”
34. jelenése szeptember 19., 1975, Szent József kápolna, “Te, papok és vallási megbízott az Üzenet, ne hagyd, az emberiség futni annak tönkre.”
35. jelenése, december 5, 1975, Szent József kápolna, “… Ebben az életben, a Sátán nem lesz több erő fölöttük.”
36. jelenése december 25., 1975, Karácsony, Szent József kápolna, “Novena: First Day” “az emberiség nem fogja tudni, a béke, amíg tudja, hogy az üzenetet és teszi ezt a gyakorlatban.”
37. jelenése december 26., 1975, Szent József kápolna, “Második nap” “Én is szaporodnak kegyelmekkel a lelkét a papok és a vallásos, mert rajtuk keresztül, hogy én az üzenetet el kell ismertetni.”
38. jelenése, december 27, 1975, Szent József kápolna, “Harmadik nap” “Én folyamatosan jámbor és hűséges lelket közel áll a szívemhez, mert megvigasztalt az út a Kálvária.”
39. jelenése december 28., 1975, Szent József kápolna, “Negyedik nap” “Én is kitöltök sugarai My Grace a pogányok és mindazok, akik még nem ismernek engem, amint azok tudják Saját üzenet.”
40. jelenése december 29., 1975, Szent József kápolna, “Ötödik nap” “Én vonzani fogja a lelkét az eretnekek és a schismatics, hogy egységben az Egyház.”

Jelenések 41-50

41. jelenése, december 30, 1975, Szent József kápolna, “hatodik nap” “Én kap a gyermekek és alázatos lelkeket, hogy a lakhelye My Heart, hogy ezek tartják fenn a sajátos szeretetét Mennyei Atyánk.”
42. jelenése, december 31, 1975, Szent József kápolna, “hetedik nap” “Menj, mondd meg a bíró ennek a városnak, hogy Isten bíz rá, hogy az egyháznak a földet, amelyet meg kell válni övé.”
43. jelenése, január 1, 1976, Szent József kápolna, “nyolcadik nap” “Én is mentesíti a lelkek a purgatóriumban. Vérem majd hűtsük le, hogy égési sérülést okoz.”
44. jelenése január 2., 1976, Szent József kápolna, “kilencedik nap” “Én is feléleszteni a legkeményebb szíveket, a fagyott lelkek, akik seb a szívem leginkább fájdalmasan.”
Jelenés 44A december 10., 1976, Szent József kápolna, “Én nem érzem vették a mennybe, mint én, amikor Jézus tűnik számomra.” (Lásd a 47. Jelenések)
45. jelenése, július 1., 1977, Szent József kápolna, “ő mondja Grace mindazoknak, akik hallgatni őt, és megáldja azokat, akik az Ő Üzenet ismert, és azt a gyakorlatban is.”1
46. jelenése, december 2, 1977, Szent József kápolna, “Lennél olyan kedves, és kezét a kéziratokat, hogy a pap által kijelölt ember.”
47. jelenése, február 3, 1978, Szent József kápolna, “a Sátán már elcsábítani téged.” “Te, Madeleine, aki az egyetlen látható jele a My üzenet, nem esnek hiba újra.”
48. jelenése, július 7, 1978, Szent József kápolna, “Ez van ezt az áldott és szent hegy, a helyszín által választott neki, hogy minden dolog megújul.”
49. jelenése, Október 6, 1978, Szent József-kápolna, “A harmadik alkalommal, Madeleine, kérem, hogy én apostolnak a megvalósítása a feladat, amelyet kértem tőled. Ne félj. Lesz gyűlölte, mert engem . De utána, fiai Fény tavaszi fel ezt a várost. ”
50. jelenése, augusztus 6 1982 “… Szent Mihály, az arkangyal:” … Mert az engedetlenség a papok, Jézus ad kegyelme minden, akik az üzenetet nem ismert. “”

Az Úr Jézus legfrissebb üzenetei Mária Julianna által 2010. november 14.

Posted On november 17, 2010

Filed under Uncategorized

Comments Dropped leave a response

2010. nov. 14. Szentmisén, szentáldozás előtt Úrfelmutatáskor Jézus: „Ez az Én Szívem. Neked adom, hogy imádd és szeresd! Szívem a tiéd, Én vagyok a szíved Királya. Szíved az Enyém, az Én Szívemben élsz, mint kicsiny pólyás gyermek.”

Szentáldozás után Jézusom így imádkozott bennem: „Imádott édes jó Jézusom! Mindörökké Veled akarok lenni. Kérlek, védj meg Engem a sátán minden kísértésétől és cselvetésétől! Boríts be engem drága Szent Véreddel, hogy mindhalálig kitartsak az Irántad való szeretetben és hűségben.

Ezt az imát mondd el minden szentáldozás után. Ez az ima fog megvédeni az utolsó órán, hogy mindhalálig kitarts akaratom megtételében.”

http://www.naplom.com/naplo/szerda/naplo/2010-11-17*10-05-elott

Előzőek: http://www.naplom.com/naplo/szombat/naplo/2010-09-04*12-10-elott
http://www.naplom.com/naplo/akv/naplo/2010-11-14*13-53-tol

Tízparancsolat: http://www.naplom.com/naplo/hetfo/naplo/2010-08-02*12-22-tol
Keresztutak: http://www.naplom.com/naplo/kedd/naplo/2010-08-31*09-40-elott
Kilencedek: http://www.naplom.com/naplo/szerda/naplo/2010-10-27*12-32-tol

Márton által Dejtéről 2010. november 15-én

Posted On november 17, 2010

Filed under Uncategorized

Comments Dropped leave a response

A gyerekeim!

Anyám ma a vágy, hogy imádkozzon egy imát a bizalom. Legyen az imádság kíséri félelem, de megértjük, hogy Isten kezében a jövő. Advent közeledik, ideje, hogy csend és a várakozás a szerelmet ebben a világban. A vágyam az, hogy az én gyermekeim, veletek együtt, hogy válaszoljon Isten engem “lesz” minden alkalommal, amikor aggódnak a jövőben. Az ő kezében van biztonságban. Immerses ha a szeretet Jézus és a szívem.

továbbiak elérhetőek: andre.egerblog.info alatt

Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenetei 2010. július 2.

Posted On november 16, 2010

Filed under Uncategorized

Comments Dropped leave a response

Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenetei

2010. júl. 2. Szentségimádáson Jézus: „Drága kislányom, Szívemnek gyöngyszeme! Nagyon-nagyon szeretlek téged. Még mielőtt lettél, Én már szerettelek. Minden teremtmény az Én szeretetemből jött létre. Minden embert Én akartam, hogy legyen. Azokat is, akiket nem engednek megszületni. Úgy bánnak velük, mint egy tárggyal. Ez útban van, hát odébb teszem, hogy ne legyen terhemre. Ez mérhetetlenül nagy fájdalmat okoz Nekem. Nagyon visszatetsző Számomra, amikor egy kismamára azt mondják, hogy terhes. Ez nagyon rossz kifejezés. A teher szót akkor alkalmazzák, amikor valakinek rosszul megy a sora. Pl. gondterhelt, vagy túlterhelt, vagy sok terhet cipel. Nagy terhet jelent valakinek pl. egy rossz körülmény, stb. De egy édesanya vidám, örül, hogy kisbabája lesz. Várja, és már előre szereti. Gondoskodik róla. Olyan ételeket eszik, ami a babának jó. A szülők bevásárolják a babakelengyét, és a baba bútorokat. Eltervezik, hogy milyen nevet adnak majd neki. A gyermek érkezése a családban áldás. Isten áldása, és nem teher. Egy kisgyermek rengeteg örömöt ad a szüleinek, és ha megnő, ő lesz az idős szülők támasza. De már gyermekkorában is sokat tud segíteni. A gyermek mindenképpen áldás. A kismama áldott állapotban van, vagy állapotos.

Én azt szeretném, ha a családok elfogadnák mindazokat a gyermekeket, akikkel meg akarom ajándékozni őket. Ha nem szabnának határt kishitűségükkel az Én teremtő művemnek. Ha nyitott szívvel, hittel, bizalommal Rám hagyatkoznának, és engednék, hogy Én irányítsam a sorsukat. Ha így élnének, megtapasztalnák jóságomat, gondviselő szeretetemet, amellyel mintegy átölelem őket. Ha teljes önátadásban és szüntelen imában élnének, akkor Én élnék és működnék általuk. Ha nem így élnek, akkor megkötik a kezemet, és nem hagynak érvényesülni. Beterveznek maximum két gyermeket, akiket elkényeztetnek, nem nevelnek munkára, és csodálkoznak, ha nem számíthatnak rájuk. Kicsinyeim! Az a ti bajotok, hogy mindent magatok akartok megoldani. Pedig Én világosan megmondtam, hogy Nélkülem semmit sem tehettek, mert Én vagyok a szőlőtő, és ti a szőlővessző. Csak úgy hozhattok termést, ha Bennem maradtok. Nélkülem kiszáradt, gyümölcstelen gallyak lesztek, amelyeket tűzre vetnek. Fogjátok már fel, hogy hit nélkül nem lehet élni! Hit nélkül halott a lélek, és a sátán martaléka lesz. Ezért küldöm el rátok a nagy figyelmeztetést, amely által meglátjátok a lelketek állapotát, és még jó útra térhettek. Olyan lesz ez, mint amikor egy ember a halál kapuját átlépi. Lepereg előtte az egész élete, és tudja, hogy hová vezet tovább az útja. A figyelmeztetés és a halál között az a nagy különbség, hogy a figyelmeztetés után még van visszaút. A lélek nem hagyja el a testet, ezért lehet változni. Nagy kegyelem lesz ez, amelyet azért adok, hogy ne vesszetek el, hanem megtérve üdvözüljetek. Értsétek meg, mindent a ti üdvösségetekre adok. Én vagyok a ti Megváltó Istenetek, Aki meghaltam értetek a keresztfán. Ott mindent nektek adtam, még az életemet is. Most pontot teszek ennek az erkölcstelen züllött korszaknak a végére. Azt akarom, hogy szentek legyetek! Ezt kértem az evangéliumban: Legyetek tökéletesek, mint Mennyei Atyátok! De Nélkülem nem tudtok szentekké lenni. Csak Én tudlak titeket szentekké formálni, ha átadjátok az életeteket Nekem. Ha nem, úgy Én tiszteletben tartom szabad akaratotokat, és hagylak titeket a vesztetekbe rohanni. Ezért van pokol és tisztítótűz. Én ezeket nem teremtettem. Ez a ti szabad akaratotok következménye. Jó lenne, ha felfognátok ezeket a szavakat, amelyek kincsek a számotokra. De sajnos a fontos dolgokra, az Én tanításomra nincs idő. A magán kinyilatkoztatást nem vizsgáljátok meg. Elég a Szentírás – mondjátok, aztán azt sem ismeritek, mert nem olvassátok. Akkor ne csodálkozzatok, ha a sátán félrevezet benneteket, csapdákat állít elétek, és ti gyanútlanul bele zuhantok, és viselitek a szörnyű szenvedésekkel teli következményeket. Elrontott életetekben bűnt bűnre halmoztok, és még ilyenkor is az ördögre hallgattok, aki azt súgja: Hol van ilyenkor az Isten? Miért tűri a szenvedéseket? Én, az Isten, ott szenvedek a bűnös lelkében. Hívogatom és várom, hogy megtérjen. Ha megtér Hozzám, elhalmozom kegyelmekkel, és boldog lesz az élete. Ha nem, akkor csak magára vethet, mert a rosszat választotta.

Drága gyermekeim! Én valóban szerető és irgalmas Isten vagyok. De szeretetem és irgalmam abban nyilvánul meg, hogy adok nektek időt a megtérésre. Ha nem éltek a lehetőséggel, nektek kell viselni a következményeket. A tékozló fiú történetében is a fiú szállt magába, és tért haza Atyjához. Nektek is ezt kell tenni. Én papjaim által mindnyájatokat várlak a gyóntatószékbe. Papjaim keze által minden Szentmisén szétosztom Magamat köztetek. „Ez az Én Testem. Ez az Én Vérem.” De ha ti távol maradtok, és Elém helyezitek a világ élvezeteit és bűnös életeteket, erre nem ígértem nektek örök üdvösséget. Ha nem tértek meg, életetek végén igazságosságommal szembesültök. Minden embernek számot kell adni tetteiről. A mulasztásairól is. Ez a Szentírás, amely kivétel nélkül mindenkire vonatkozik. Akkor is, ha ismeri, akkor is, ha elmulasztotta megismerni. Ez az Én irgalmam, hogy figyelmeztetlek benneteket, és várom, hogy térjetek meg. De ha ti nem akarjátok, Én nem erőltetem rátok.

Éljetek szüntelen készenlétben, mert akkor jövök el értetek, amikor nem is gondoljátok. Ez lesz az Én meglepetésem. Akkor átölellek benneteket, és Magammal viszlek oda, ahol minden vágyatokat betöltöm. Atyám házában sok lakóhely van. Ezt mondtam. Mindnyájatok számára készítettem egy gyönyörű, csodálatos helyet. Olyat, amilyet a legmerészebb álmaitokban sem tudnátok elképzelni. Olyan ez, mint a kis magzat számára is elképzelhetetlen az a napfényes szép színes világ, amelybe bele fog születni. Ti sem tudjátok elképzelni milyen a menny. Találóan írta Szent Pál, amikor elragadtatott a mennybe, hogy szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív fel nem foghatja, amit Isten azoknak készített, akik Őt szeretik. Ti is megszülettek egyszer az örök boldogságra. Atyám öröktől fogva erre szánt kivétel nélkül mindnyájatokat. Ha nem lett volna bűn, akkor ti sohasem ismertétek volna a szenvedést, és nem lenne pokol, sem tisztítótűz. Atyám együtt lakott volna az emberrel a Paradicsom kertben. Nem lenne halál, csak öröm, szeretet és béke. Ezt szánta nektek az Isten. Az örömöt, a szeretetet és a békét. Ezért vágyakoztok most is mindezek után, mert ezekre lettetek teremtve. Ha ezeket keresitek a földön, és ezeket sugározzátok másokra, elnyeritek az örök hazában. Váltsátok tettekre Atyám törvényeit, és akkor bejöhettek országába, ahol örök boldogságban fogtok élni.”

« Előző oldalKövetkező oldal »